Franciaorsz�g hozta divatba a doh�nyz�st. A k�v�h�zak, kocsm�k, f�lledt mulat�k elengedhetetlen kell�ke volt a f�st. Azonban doh�nyozni eg�szs�gtelen. A doh�nyosok hajlamosabbak megbetegedni t�d�r�kban, a f�st pedig, amelyet kif�jnak, nem csak �ket, hanem k�rnyezet�ket is szennyezi, �rtalmas azokra is, akik nem sz�vj�k. Ez�rt kell r�la leszokni, eldobni, betiltani. Diszkrimin�lni, megal�zni, gy�l�lni?

Hogy val�ban k�ros szok�s – t�ny. De t�ny az is, hogy akiknek az eg�szs�gtelen t�pl�lkoz�s, a zs�ros �telek, a cukros �d�t�k miatt magas a koleszterinszint�k, t�bbsz�r�sen hajlamosak infarktusra, sz�v- �s �rrendszeri betegs�gekre. M�gis: sem az Uni�, sem a nemzeti korm�nyok nem k�sz�lnek t�rv�nyben szab�lyozni az egy f�re es� cup�kok mennyis�g�t.

Ink�bb r�sz�llnak a bag�ra. Mintha semmi m�s dolguk nem lenne. Mert sz�p elk�pzel�s, hogy �p�ts�nk eg�szs�ges �s fitt vil�got, t�k�letesen fitneszelt j�v�t. De tal�n lenne itt tennival�, egy�b is…

Nem lenne fontosabb, hogy v�gre ne szennyezz�k annyit a k�rnyezetet, hogy az aut�b�l �lj�nk �t a villamosra vagy a ker�kp�rra? Hogy ne kezelj�k a z�lds�geket, gy�m�lcs�ket r�kkelt� hat�s� n�v�nyv�d�kkel? Hogy az emberek ne el�recsomagolt instant koszton �ljenek? Hogy mindennapjaink r�sz�v� tegy�k az emp�ti�t? Hogy felsz�molj�k a gett�kat, szeg�nytelepeket? Hogy megoldj�k a gazdas�gi vil�gv�ls�got?

Hogy az Uni� vagy az orsz�g(ok) eg�sz ter�let�n legyen csatorna? Hogy az iskol�sok ne zaklass�k �s ne verj�k egym�st? Hogy a f�rjek �s feles�gek ne zaklass�k �s ne verj�k egym�st? Hogy legyen m�lt�s�ga az embernek? Hogy legyen becs�let �s es�lyegyenl�s�g? Kort�l, nemt�l �s b�rsz�nt�l f�ggetlen�l?

Nem lenne fontosabb el�rni alapvet�bb dolgokat, miel�tt elvesz�nk, elvesznek az apr�s�gokban? Hogyan v�rhatj�k el a toleranci�t, ha f�l-felesleges tilt�sokkal szab�lyozz�k a mag�n�letet, a szok�sokhoz val� jogunkat.

Doh�nyozni val�ban k�ros. B�d�s �s nem is sz�p l�tv�ny. De ha doh�nyzom, az a mag�n�gyem. �s �rz�kenyen �rint, ha annyira „r��rnek”, hogy ebbe is belesz�lnak.